A gimnáziumi évek alatt nagy figyelmet fordítottunk a tanári elszólások összegyűjtésére. Ezek a pillanatok feledhetetlen élményt nyújtottak, de a következő gyűjtést remélhetőleg a kívülállók is élvezni fogják... Ebben az összeállításban négy évnyi kemény munka fekszik...
“Utána már nem tudod megmagyarázni neki, hogy ne egyen meg téged.” Sz. É. K. (Érdes bőrű cápa simogatása.)
“Nem is tudunk beszélni erről, majd egyszer beszélünk róla.” V. M. V.
“Nem tiszta lelkiállapotának köszönhetően – nem tudta, mit csinál – a kést ő ragadta meg s –mivel nem tudta, hova tegye – a királyné szívébe szúrta.” Villás P.: Bánk bán
“Semmilyen dolog nem volt meg ehhez a dologhoz.” Sz. É. K
“Mindent megbeszéltem a Pantó tanár úrral.” Sz. É. K. (Helyesen: Pantó tanárnő...)
“…múltbeli segédige jelen pillanatban.” L. Á.
“Ne haragudj, hogy feledbe szakítok.” L. Á.
“Jó neked neki az egyes?” Sz. É. K.
“Okos, de buta.” G. É.
“Although szer.” N. D.
“Ez IQ-n aluli ütés volt.” N. D.
“Ezért nem vontam le hibát.” L. Á. & Sz. É. K.
“Az egyenes egy paprikás krumpli.” SZ. J.
(Ki találta ezt ki?) “Ezt a tételt pl. Szögfelezőről nevezték el.” Sz. J.
“Lemaradtam magamról.” L. Á.
“Ja, király!” L. Á.
“Az alkalomhoz illéshez.” L. Á.
“Ha meghallom azt a szót, hogy “gyerek”, komolyan mondom, ölni tudnék.” Sz. É. K. (a rengeteg dolgozat javításról)
“Lesz, amit szóban fogok elmondani, és lesz, amit nem.” Sz. É. K.
“Maradjunk annyira…” Sz. É. K.
“Mik ezek a kis dolgok...” Sz. É. K.
“Õsrégi őrségi.” G. É. (slambuc definíció)
“Nem azért, mert egy jóstehetség vagyok, de egy jóstehetség vagyok.” L. Á.
“És ha én terrorista vagyok, és szódolgozatot íratok ma?!” L. Á.
“Látod magadnak…” Sz. É. K.
“Koala mackó születése című dolog.” Sz. É. K.
“Stimmel a dolog?” Sz. É. K.
“A teljesség igénytelensége nélkül…” Sz. É. K.
“Kolombusz elindult, minden együtt volt, fatörzsek, hullák…” Sz. É. K.
“Ennek a nevét úgy hívják…” Sz. É. K.
“Én nem tudom, nem voltam ott…” Sz. É. K.
“Följobbítom” Sz. É. K.
“Csak, hogy lássál egy ilyet is…” Sz. É. K.
“–Hol halt meg II. Lajos?
–Én szerintem?
–Nem, szerintem.
–Jó, a tanár úr szerint Mohácson.” D. I. és M. Gy.
“Könnyebb elkülöníteni, mert könnyebb…” Sz. É. K.
“Zsigmond fejére illesztették a trónt.” D. I.
“Fülüket akasszák a figyelem kampójára!” D. I.
“Olyan bután néztek, mintha valami idegen nyelvet beszélnék.” L. Á. (angol tanár)
“Miért kell nekem magyarul tudni, ha már egyszer angol tanár vagyok?!” L. Á.
“Au! Megharapott az asztal!” L. Á.
“Hol van az a kígyó, amelyiknek szőrös a mellkasa?” L. Á.
“Kapsz pofont mindjárt, csak várd ki a sorod.” L. Á.
“Nem hallottuk, mert sokan beszéltek, többek között én.” L. Á.
“Izgalmatos.” L. Á.
“…ettől-attól-amattól, egy csomó időt elvettél magadtól.” SZ. É. K.
“Nagyon sok ember táplálkozik.” SZ. É. K.
“Azért, mert én bólogatok, ne gondold azt, hogy jó amit mondsz.” SZ. É. K.
“A gáz kiszorítja a kémcsőt.” V. M. V.
“Tehát felmerülhet a kérdés, hogy az hogy a szarba kerül oda?!” V. M. V. (vízminőség vizsgálat)
“Acetilént lehet vizelettel is előállítani, máris mutatom.” V. M. V.
“Mi lehet izgalmasabb nálam?! Na, jó, igazad van…” L. Á.
“Valaki figyeljen ide, mert elbizonytalanodok és sírni fogok…” Sz. J.
“Lediktálom a definíciót, ha addig élek is!” Sz. J.
“Ezen az órán én vagyok a főszereplő!” Sz. J.
“Valaki susogja el a házi feladatokat!” Sz. J.
“Milyen nagy üzlet lenne egy agysebésznek ez az osztály!” Sz. J.
“Ha nem fejezitek be, akkor hátraviszek egy szivacsot, de csak azért, hogy feltöröljem vele a vért!” Sz. J.
“Már kezdem unni ezeket a költői kérdéseket, úgyhogy jobb lenne, ha valaki végre válaszolna…” Sz. J.
“Még ha nem is kötik a… fejedre.” Sz. É. K.
“3-as néven szokták emlegetni.” Sz. É. K.
“Ezt mind a két hajra rajzold le!” Sz. É. K.
“Menjél ki a táblára!” Sz. É. K.
“Milyen óráid vannak előttem - utánad?” Sz. É. K.
“Valaki mondjon egy füzetet!” Sz. É. K.
“Odaírjuk, kihúzzuk.” Sz. É. K.
“Én alapvetően élvezem a témát.” L. Á.
“– Ki mondta ezt a hülyeséget?!
– A tanárnő.
– Ja, az más.” L. Á.
“Szerintem vicces jószág” L. Á. (emberre)
“Pepe, mi van kint, ami szebb, mint én?!” L. Á.
“Egy csúnya horror bácsi mászkált a tetőn…” L. Á.
“Annyira fárasztó vagyok, hogy már sajnálom magam.” L. Á.
“Vannak ilyen nyuszi folyók…” L. Á.
“Szélsőségesen szép.” L. Á.
“Gazdag és pénze van.” G. É.
“Lehetséges, hogy van egy tehetséges hadvezér.” K. Á.
“Tanultunk olyat, amit… tanultunk.” Sz. É. K.
“Csinálj úgy, mintha érdekelne, mert engem se érdekel.” Sz. É. K.
“Azért mondom, hogy jobb, ha nem mondom.” Sz. É. K.
“Mondjatok hiányzókat, hogy kicsit feldobódjak.” Sz. É. K.
“Ahogy a film is írta.” Sz. É. K.
“…megtörtént a rajzunk.” Sz. É. K.
“…megtanítok veled.” Sz. É. K.
“…rá fogok lehet hogy szokni.” Sz. É. K.
“Ondruss tanárnő amikor elindul boncolásra, én átadom neki az embereket.” Sz. É. K.
“Pontosan ugyanilyen hasonló.” Sz. É. K.
“Nem mindig sül el jól, hogy megértik.” Sz. É. K.
“Szemedet akarom a táblára tapasztva látni.” Sz. É. K.
“…és meg is halhat. Nagyon jó.” Sz. É. K.
“A rénszarvas… az… tudod, hogy mi.” Sz. É. K.
“Kibújik és megszület.” Sz. É. K.
"Humánus – humántalan." Sz. É. K.
“Egymáshoz való közét.” Sz. É. K.
"Mindenféle vágó-szúró-ölő szerszámmal fel voltak rendelkezve." Sz. É. K.
"Egy jól ápolt közgazdász… bocsánat, nőgyógyász." Sz. É. K.
"Valakié egy nagy semmi." Sz. É. K. (A szűzhártyáról.)
"…gyakorlatilag tulajdonképpen…" Sz. É. K.
"És az a vérrög úgy gondolja, hogy elindul." Sz. É. K.
"…, hogy vashiánnyal küszköd." Sz. É. K.
"Alaktalan alakjáról." Sz. É. K.
"A vér az önmagában nem bátor." Sz. É. K.
"Kicsit elvesztettem a fonalat, hogy hogy kell beszélni." Sz. É. K.
"Elviselhetetlen, de ki lehet bírni." Sz. É. K.
"Én nem bírtam aludni, mert annyira féltem, hogy elkésem." Sz. É. K.
"…tehát mit kell csinálni az égési sérültekkel, persze itt nem a hamvasztásra gondolok…" Sz. É. K.
"Figyelj rám a táblára!" Sz. É. K.
"Valaki mondjon egy füzetet!" Sz. É. K.
"Amikor egy sejt megkettőződik, akkor kettő lesz belőle." Sz. É. K.
"Hol tartasz?" "Bocsánat, sehol." Sz. É. K. (Közreműködött: B. A.)
"Egyik részük meghalt, a másik meg elpusztult." Sz. É. K.
"Elvesztődni." Sz. É. K.
"Szétdurrasztja" Sz. É. K.
"Mindenkinek a szemét itt akarom nézni." Sz. É. K.
"Kicsit én már ilyenkor ilyen vagyok." Sz. É. K.
"Drága emberem." Sz. É. K.
"Írd oda, hogy kapcsold össze." Sz. É. K.
"Szemnézésre is jónak találom." Sz. É. K.
"Innen nézve nagyon rossz, amit látok." Sz. É. K.
"Mondjál rá erre egy példát." Sz. É. K.
"Mondunk rá például egy példát." Sz. É. K.
"Mondjunk rá egy példát például." Sz. É. K.
"Tehát rajzoljunk fel egy valamit." Sz. É. K.
“Most jött el az az idő, amire talán még van időnk.” V. M. V.
“Na, ki szívja meg legjobban? Hát persze, hogy a hidrogén!” V. M. V.
“Még egy dolgot szeretnék veletek megmesélni.” V. M. V.
Rövidítés: “lab.-ban CO eá-ra haszn.” (Laboratóriumban szénmonoxid előállítására használják.) V. M. V.
“Tanárnő, rövid életvonalam van!” “Hála a jó istennek!” M. Gy. & L. Á.
“Sikoltozva aláhúztam.” L. Á.
“Ja, egy szakállas bácsi?
Nem, egy szakállas néni.” L. Á.
“Másnak máshova kell mennie máskor.” L. Á.
“12-kor szakít Lédával. Bocsánat, 12-ben.” G. É.
“Jancsi szerelme… Juliska.” G. É.
"Soha nem hagyja Kattrint magára, kivéve, amikor magára hagyja." G. É.
(Sz. J. diktál)
– A...
– Tessék mégegyszer mondani!
– A!
“Igen, de nem.” K. Á.
“Milyen esemény keretén belül zajolt?” K. Á.
“Előbbre vagy szaladva.” K. Á.
“A nemzeti kérdés annyira nem tud képes megoldódni.” K. Á.