PénzKormányok jönnek-mennek, a koldusok viszont maradnak. Gyakran találkozhatunk velük az utcán, általában nem túl kreatívak kéregetés terén, leszámítva az olyan eseteket, amikor például egy lerobbant punk megesküdött nekem, hogy nem családi házra gyűjt, hanem el szeretné inni a pénzt. Ide tartozik még az a történet is, amikor egyik barátomat Budapesten úgy szólították le, "Sorry, do you speak Hungarian?". Ebben a jelenetben egy hasonlóan nem mindennapi kéregetést képzeltem el.

[Koldus] – Fiatalember, ne haragudjon, egy pillanatra!
[Üzletember] – Jaj, ne, hagyjon békén, nem érek rá!
[Koldus] – A jó Isten áldja meg, hajléktalan vagyok…
[Üzletember] – Nem érdekel, sietek!
[Koldus] – Csak egy pillanatra szeretném feltartani. Egy gyors kérdést engedjen meg nekem! Nem tudna esetleg egy pár forintot…
[Üzletember]
– Ne haragudjon, de soha sem szoktam utcán pénzt elfogadni.
[Koldus] – Uram, tényleg csak néhány forintról lenne szó…
[Üzletember] – Ismerem a fajtáját, fogadjunk, azzal akar jönni, hogy ha nem fogadom el a pénzt, akkor alkoholra fogja költeni.
[Koldus]
– Uram, tudom, hogy bizalmatlan, de én tényleg csak lerészegednék belőle.
[Üzletember] – Hát persze, láttam már ilyet, ugyanezt mondta az illető, addig könyörgött, míg adhatott nekem pénzt, és aztán kiderült, hogy nem is elinni akarta, hanem családi házra tette volna félre.
[Koldus] – Kérem szépen, fogadja el, látom ezt a szép nagy luxus autót, hadd járuljak hozzá a parkolási díjához!
[Üzletember]
– Engem a szüleim úgy neveltek, hogy idegenektől soha ne fogadjak el pénzt az utcán.
[Koldus]
– Maga szívtelen, nem törődik a szenvedőkkel.
[Üzletember] – De, képzelje, szoktam jótékonykodni. Alapítványoknak megengedem, hogy kisebb összegeket utaljanak a számlámra. Azt tudom, hogy hivatalos, és tényleg a rászorulóktól jön a pénz.
[Koldus] – Én tényleg csak pár forintot adnék, nézze meg, itt van a kezemben! Hát sok ez?
[Üzletember]
– Hagyjon békén, jól fizető állásom van, gazdag vagyok, nem tehetem meg, hogy idegen emberektől pénzt fogadjak el. Ez egészen elképesztő, hogy ebben az országban már mindenki ezzel traktál. Itt is, ahányszor átmegyek ezen a téren, valaki mindig leszólít, már olyan is volt, hogy eurót akartak a kezembe nyomni. Nem bírják megérteni, hogy semmi szükségem rá.
[Koldus]
– Micsoda ember maga! El tudom képzelni, hogy nemhogy a pénzt nem fogadja el, de ha nem figyelek, még a végén becsúsztat egy ezrest a zsebembe. Hát, majd ha egyszer maga kerül ilyen helyzetbe, mint én, akkor megbánja, hogy egy szerencsétlen hajléktalantól nem fogadott el egy fillért sem. Amikor az egyik aluljáróban fog zenélni, hogy a járókelők kiszedjék a kalapjából a pénzt, akkor majd rájön, hogy milyen kegyetlen az élet! Sajnos, ilyen ez a mai világ! Már az emberek egy koldustól sem fogadnak el pénzt! Kellett nekünk a Kolbászból A Kerítést Pártra szavaznunk!
[Rendező] – Köszönöm uraim, tökéletes alakítás volt. Mára végeztünk, a felvett jeleneteket holnap a stúdióban megvágjuk, és jövő héttől már mehet is adásba. Sietni kell, 4 év múlva választási kampány!


Keresés

Ajánló