Emberi és Polgári Jogok NyilatkozataEgy történelem házi feladat, megtaláltam, aztán felraktam, hátha egyszer még valaki hasznát veszi... (2003.)

A francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát 1789. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés. Első változatát La Fayette fogalmazta, de az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat alkotója, Thomas Jefferson is részt vett elkészítésében.
Hasonló szellemiségük ellenére, a francia konkrétabb, pontosabban megfogalmazott alkotás.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának első pontja kimondja, hogy társadalmi különbségek a közösség szempontjából, a társadalomban betöltött szerep hasznossága szerint lehetnek, egyébként minden ember szabadnak, és jogilag egyenlőnek születik.
Rousseau tanai is megtalálhatóak a nyilatkozatban, többek között a második cikkelyben, amely az ember természetes jogaira hivatkozik. A negyedik is ezzel a témával foglalkozik, kimondja, hogy ebben semmi illetve senki nem korlátozhatja, kivételt képez ez alól néhány társadalmi szabály.
A VI. cikkely kimondja, hogy mivel a törvény a közakarat kifejezőeszköze, ezért minden polgárnak joga kell, hogy legyen részt venni azok alkotásában. Továbbá, a törvény előtt minden polgár egyenlő, ezért mindenki különböző politikai tisztségekre is választható, egyedül erényeik és képességeik befolyásolhatják alkalmasságukat. A XII. pont rendelkezik arról, hogy a jogok biztosításához karhatalom szükséges, melynek fenntartási költségeit a polgárok között egyenlően kell elosztani. (XIII. cikkely.)
A nyilatkozatban a személyiségi jogok nagyobb hangsúlyt kapnak, általánosságban az ember személyi jogait terjeszti ki, de azért kap némi szerepet az állampolgári szabadság is. A XI. és a VI. cikkely rendelkezik a polgárok politikai szabadságáról, míg a IV., VII., és a IX. a személyi jogokkal foglalkozik.
Ugyan a XI. cikkely a sajtószabadságot mondja ki, de nem fogalmaz pontosan, csak egy törvényre hivatkozik, ezért az megkerülhető, egy esetleges cenzúrázásnál jogilag kijátszható.
A X. cikkely a vallásszabadságot rendeli el; amennyiben nincs mások kárára egy bizonyos személy meggyőződése, illetve vallása, annyiban ezen személy nyugodtan gyakorolhatja azt. A rendelkezés kielégíti a vallásszabadság követelményeit, mivel csak egyetlen alapvető dologhoz köti azt, nevezetesen a mások jogainak tiszteletben tartásához.
A XIII. cikkely fogalmazza meg a közteherviselést, mely kötelezi az összes polgárt a karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére, természetesen, mindenki között egyenlően elosztva.
A nyilatkozat az alkotmány alapfeltételének a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását tekint, melyben Montesquieu tételére ismerhetünk rá.
Mivel Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata egy igen átgondolt, pontosan megfogalmazott, cikkelyekbe szedett mű, így jóval nehezebb feladat elé állította ellenzőit, akik ki akarták játszani, meg akarták kerülni, tovább sanyargatva így a polgárságot.


Keresés

Ajánló