Hiába tartott oly sok éven át laza 5-6 órás beszédeket Fidel Castro, a kommunizmus elkorhadt gerendái már Kubában is hallhatóan recsegnek, egyre közelebb kerülve a teljes összeomláshoz. A napokban egy újabb hatalmas roppanás ütötte meg a világ fülét: egy kubai blogger lett a 100 legbefolyásosabb személy egyike.
Az Élet furcsa dolgokat hoz, hiszen egy olyan ország polgárával történt mindez, ahol még meg sem száradt a festék az újságokon, amelyek világgá kürtölték: Kubában mostantól legálisan lehet számítógépet vásárolni.
A 32 éves hölgy, Yoani Sanchez, nemhogy számítógéppel rendelkezik, de mindenféle taktikával még az internethez is hozzá tud jutni, hogy megossza gondolatait a világgal. A jelek szerint a sok munka megérte a fáradtságot, ugyanis az amerikai Time magazin évente összeállított 100 legbefolyásosabb személy listájára a kubai nő is felkerült. Így olyan nevek mellett szerepel, mint Vladimir Putyin vagy a dalai láma. Raul vagy Fidel Castro viszont sehol.
A hölgy blogjának havonta négymillió látogatója van, és a francia média hiteles kubai hírforrásként kezeli. Ennek ellenére a bloggert eddig súlyosabb inzultus nem érte tevékenysége miatt, pedig gyakran kritizálja a rendszert, azonban a hatóságok cenzúrázzák a kommentjeit és nem kaphat kiutazási engedélyt.
Konyec?
Láthatólag Kubában is elindult az a folyamat, ami a világ szerencsésebbik részén már a nyolcvanas években. A diktatúra áthatolhatatlannak hitt falai repedezni kezdtek és egyre nagyobb mértékben szűrődik be a külvilág, a rések pedig szép lassan kitágulnak és összedöntik az építményt.
Raul Castro bátyjának csak az árnyéka, lassan kicsúszik kezéből az irányítás, a nyugati világ betörését nem tudja megakadályozni, akárhogy is próbálkozik. Õ már nem szeret annyira szerepelni, mint Fidel, nem tart gyújtóhatású öt órás beszédeket, nem esik le emelvényekről, nem integet mosolyogva Adidas melegítőben, egyszóval semmi olyat nem csinál, amiért a világ odafigyelne rá. Inkább csöndben megadja magát a változásnak.
A kubaiak pedig örülnek, mostmár nekik is lehet DVD lejátszójuk, mobiltelefonjuk, bérelhetnek autót. Lehet, hogy a kapitalizmus nem tökéletes, de hatalmas öröm mindenkinek, aki más rendszerben élt. Nekik nemsokára jön a legjobb rész: kapnak egy új rendszert, aminek még nem látják a hibáit.
És ekkor az örökéletű Fidel Castro sóhajtva újraindította a Windowst, majd elmerengett: azért kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi...